Személyi kölcsön és KHR, avagy tudjunk meg többet a negatív adóslistáról!

Amikor személyi kölcsönben kezdünk el gondolkodni, első feladatunk, hogy rákeresünk az interneten és elolvasunk minden lehetséges információt, tájékozódunk a lehetőségekről, feltételekről. Aztán bemegyünk a bankba, szórólapokat, prospektusokat hozunk el, azt is elolvassuk. Amikor minden bank ajánlatát körüljártuk, akkor megnézzük, hogy mik azok a feltételek, melyeknek meg kell felelnünk, mik azok a dokumentumok, amiket prezentálnunk kell. Sajnos sokszor találkozunk olyan kifejezésekkel, amiről nem igazán tudjuk, hogy mit is jelentenek, így nem tudjuk tökéletesen értelmezni, hogy megfelelünk-e az elvárásoknak, vagy sem.

Szinte minden pénzintézet feltételei között ott szerepel, hogy „ az igénylő nem szerepelhet a negatív adóslistán” vagy ne szerepeljen a KHR, – volt BAR – listán. No de mi is ez a rettegett, bizonyos negatív, más néven KHR lista?

A KHR a Központi Hitelinformációs Rendszer rövidítése, tulajdonképpen egy hitelinformációs adatbázis, melyet a hazai bankok, pénzintézetek működtetnek. Ennek segítségével osztják meg egymás között a hitelintézetek az ügyfeleik hitellel kapcsolatos adatait. Ezzel segítik az úgynevezett jó adóst a könnyebb hitelhez jutáshoz, valamint tájékoztatást nyújtanak egymásnak az úgynevezett rossz adósokkal kapcsolatban. A KHR működtetése kötelező, törvény írja azt elő.

A KHR rendszer működésének három résztvevője van:

  • KHR szolgáltató – biztosítja a hozzáférést a törvényi előírások szerint

  • A pénzintézetek – a hitelezéssel foglalkozó pénzintézeteknek joguk van a KHR adatbázisba való betekintésre, valamint adatok feltöltésére. Bankok, takarék szövetkezetek, hitelezéssel foglalkozó cégek bírnak ezen jogkörrel, ugyanakkor a NAV, a minisztériumok, önkormányzatok, közüzemi és telekommunikációs szolgáltatók, civil szervezetek nem férhetnek hozzá a KHR rendszerhez.

  • Ügyfél – azok a magánszemélyek vagy vállalkozások, akiknek adatait továbbítják a rendszerbe

A KHR-nek két úgynevezett alrendszere van. A lakossági a magánszemélyek adatait tartalmazza, míg a vállalkozási alrendszer a vállalkozásokét. A lista teljes listás nyilvántartás, vagyis nem csak a rossz adósok adatait tartalmazza, hanem a megbízható, jó adósékét is.

Mit tartalmaz a lakossági alrendszer nyilvántartása?

  • magukat a hitelszerződéseket

  • mulasztásokról szóló információkat

  • Bankkártyás visszaélések adatait

  • Csalás okán visszautasított hiteligények nyilvántartását

A törvény előírásának megfelelően minden hitelszerződés minden adatát rögzítik a KHR-ben. Az ügyfélnek joga van nyilatkozni, hogy az abban szereplő hitelre vonatkozó adatok lekérdezhetőek- egy esetleges hitelbírálat alkalmával, valamint arról is nyilatkozhat, hogy a hitellezárás utáni öt évben maradjanak-e az adatai a listában vagy törölve legyenek. Azonban ez lehetőség nem vonatkozik fizetési mulasztásokra, a bankkártya-visszaélésekre valamint az azzal kapcsolatos csalásokra.

Milyen személyes adatokat tárol a KHR?

  • név, születési név

  • születési hely, idő

  • anyja neve

  • jelenleg használt név

  • állampolgárság

  • személyi igazolvány száma

  • ha van, útlevél száma

  • jogosítvány száma

  • egyéb azonosító okmány száma és annak típusa

  • lakcím, és levelezési cím

  • e-mail cím

  • az adott hitelszerződésben szereplő megjelölés (adós, adóstárs)

Az adatok mindaddig szerepelnek a KHR-ben, amíg hitelszerződés, mulasztás vagy visszaélés szerepel abban, ezek teljesítése esetén törlésre kerülnek, nyoma nem marad.

A KHR-ben szereplő adatokhoz csak a törvény által meghatározott felhasználók juthatnak hozzá, a törvényes módon. Hitelbírálat során az adott pénzintézet ellenőrzi a kérelmezőt.